2007. május 17.

versek a metróból

1.József Attila

Ahol te a vonat alá kerültél
ott nem volt biztonsági sáv

2.
Visz a mozgólépcső a mélybe
s egyhelyben is csak úgy maradhatok
ha megindulok fölfelé

3.
Mennyi megálló

4.
A Metró olyan mint az álom
célhoz visz a fársztó felszín megismerése nélkül

5.
A nagyon nagy sebesség
az egyhelyben állás érzetét kelti.
És végül is:
én nem változtatom a magam
szűken értelmezett és szűk helyét.
Csak átkerülök
a város egyik végéből a másikba.
De a város ugyanaz.

6.
Utunkat semmi sem keresztezi
az egész
ettől olyan valószerűtlen

7.
Hát még a föld alatt
is fúj a szél?

/F.P./

Nincsenek megjegyzések: